Orbán Viktor célkeresztjébe ezúttal a sorosdemokraták zsoldjában állók – főleg a független média és a civil szervezetek – kerültek, és azt szeretné, ha törvénnyel tiltanák ki az országból, aki részesült a lobbidollárokból.
A 2022-es kampányfinanszírozás ügyében kiszabott büntetés jogosságát vitatta az ellenzéki párt.
Felháborítónak tartja, hogy „a valódi szuverenitást fenyegető eseményeket, mint az orosz titkosszolgálatok kibertámadását a magyar külügyminisztérium ellen, igyekeznek eltussolni”.
Hosszú jelentést készített a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a „guruló dollárok” ügyében. Megismételték a Fidesz által bedobott, majd a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat és végül az Állami Számvevőszék által is bizonygatott vádakat a külföldi kampányfinanszírozásról, és arra jutottak, hogy Soros György és hálózata az egész térségünkre „aktív fenyegetést” jelent, vélhetően a most júniusi választásokon is.
Az amerikai nagykövet az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén mondott beszédet, melyben arra figyelmeztetett, hogy a NATO több egy szerződésnél, amelyben elég annyi, hogy mindenki teljesíti a kötelezettségét – a NATO ugyanis egy értékközösség. Beszélt arról is, hogy azon tűnődik, vajon Orbán radikális külpolitikája összhangban áll-e az amerikai cégek itteni hosszú távú kötelezettségvállalásaival.
Az Agrárminisztérium is az Ungár család résztulajdonában lévő cégtől bérel milliókért irodát.
Új, minden eddigi fideszes és kormányzati sejtetésnél durvább vádat fogalmazott meg Orbán Viktor az ellenzék kampánytámogatásáról. A “guruló dollárok” politikai evolúciója eddig ott tartott, hogy Soros-pénzek és talán demokrata párti érintettség, de a miniszterelnök most amerikai adófizetői pénzekről, a Biden-adminisztráció közvetlen beavatkozásáról beszélt Tucker Carlsonnak.
Magyarország jövője és a magyar társadalom szuverenitása iránt elkötelezett erők léte többek között attól függ, hogy eljut-e hozzájuk éltető külső forrás, írja szerzőnk. Vélemény.
A Márki-Zay Péter MMM-mozgalmához érkezett amerikai adományok felhasználásáról szóló jelentés többször is említi Bajnai Gordont. A volt kormányfő úgy reagált: “a titkosszolgálatinak mondott politikai célú jelentés számos, lényeges állítása hamis”.
Mikroadományokból, a jogszabályok szerinti zárt adománygyűjtő ládában összejött készpénzes támogatásokból állt össze Karácsony Gergely és az őt az előválasztáson támogató Kilencvenkilenc Mozgalom szerint a mozgalom számlájára befizetett 506 millió forint, amiről az ellenzék külföldi kampánytámogatásait vizsgáló titkosszolgálati jelentés írt.
Újdonságként tálalta a Rogán Antal alá tartozó szuper-titkosszolgálat friss jelentése, hogy a választások külföldi befolyásolása részeként a 21 Kutatóközpont közvéleménykutató cég 2,5 millió forintot kapott az Action for Democracyról. A cég elismerte, hogy kaptak pénzt, de egy kutatásra, és ezt már tavaly februárban maguk közölték.
Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.